A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.
A Meixner-módszer sajátosságai
- A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
- Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
- A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
- A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
- Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.
A Meixner-módszer alapelvei
- Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
- A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
- A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
- A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
- Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.
Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok
- Beszédfejlesztés:
– szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,
– mondatgyakorlatok alkalmazása.
- Beszédmozgás tudatosítása:
– ajakmozgások megfigyelése,
– zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.
- Iránygyakorlatok:
– mozgásirányok megfigyelése,
– írásgyakorlatok mozgással,
– olvasás iránya, sorváltás,
– téri relációk verbalizálása,
– tájékozódás a vonalrendszerben.
Az olvasás tanítás lépései
- Betűtanítás:
– a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,
– magánhangzók tanítása artikulációról,
– mássalhangzók tanítása hangutánzással.
- Összeolvasás tanítása:
– betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,
– az összeolvasás „játékos szituációban” történik,
– szótagok felismerése,
– betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,
– jelentés felismertetése.
- Szavak olvasása szótípusok alapján:
– 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),
– 3 betűből álló zárt szótagok (mos),
– 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),
– 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),
– 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)
Mondatok olvasása:
- Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
- Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
- Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
- Összetett mondatok olvasása.
Szövegek olvasása:
- Két összetartozó mondat olvasása.
- Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.
Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.
(Részlet Zsilka Sándorné: Tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei című munkájából)