Egyházi ünnepeink

Árpád-házi Szent Erzsébet 

Árpád-házi Szent Erzsébet emléktáblát ünnepli a Katolikus Egyház november 17-én.

Az iskolaközösség ebből az alkalomból gyűlt össze.

Iskolánk kórusa és a 7. a osztályos tanulóik segítségével felidéztük a világszerte legismertebb magyar szent életét.

Az emlékműsor végén tartósélelmiszer -gyűjtest hirdettünk a solymosi rászoruló családok javára.

ADVENT

Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.

A négy adventi vasárnap csak abban különbözik egymástól, hogy az első alkalommal megterítjük az Úr asztalát. Ettől eltekintve az egész adventi idő a Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése).

Az adventnek négyes tekintetét kell figyelembe venni. Először: Krisztus az, akinek eljöveteléről jövendöltek főként az ószövetségi próféták; az egész Ószövetség könyve végeredményben nem egyéb, mint Krisztusra irányuló előremutatás. Másodszor: Krisztus az, aki a prófétai jövendölések szerint valóban eljött, megérkezett karácsonykor. Harmadszor: Krisztus az, akit az állandó mában, a mindenkori jelenben naponta várni kell, hogy újból minden napon megérkezzék; a jövetelvárás tehát legyen a szív állandó történése. Negyedszer: Krisztus az, aki a maga idejében eljön ítélni eleveneket és holtakat, amint ezt az Apostoli Hitvallás tanítja.

 

katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát.

 Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[3]

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.

 E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Máriatisztelete és a karácsonyi várakozás.

 

Iskolánkban hagyománnyá vált, hogy közös ünnep keretében gyújtjuk meg az adventi koszorú gyertyáit.

Ezekre a jeles alkalmakra kicsik és nagyok színvonalas műsorral készülnek, mely segít Bennünket abban, hogy lelkünkben is megszülessen Krisztus.

Minden évben választunk egy közös egyházi éneket, melyet hétről hétre együtt éneklünk ezzel is megteremtve az ünnep Szent hangulatát.

 

ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS

Az adventi időszakban Gábor atya segítségével készülünk Krisztus Urunk születésének megünneplésére.

ELSŐ GYERTYAGYÚJTÁS

 

MÁSODIK GYERTYAGYÚJTÁS

 

HARMADIK GYERTYAGYÚJTÁS

RORÁTÉ – HAJNALI ANGYALMISE AZ ADVENTBEN

Mi az, ami az advent kora reggeli szentmiséinek, az úgynevezett roráté-miséknek egyedülálló atmoszférát ad? 

A fény!

A fény emberemlékezet óta nagy hatással volt az emberre. Különösen a hideg és sötét évszakokban varázsolta el őket.

Nagyszüleink nosztalgiával emlékeznek vissza az adventi reggelekre, amelyeken zsúfolt templomokban, kicsik és nagyok gyertyafény mellett ünnepelték a Karácsony előtti szentmiséket.

Az adventi csütörtök reggeleken kicsit álmosan, fázósan igyekszünk templomunkba, s veszünk részt a miséken. A szentmise után a tanulókat forró kakaó és kalács várja a plébánián.

 

 

Scroll to Top