A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

  • A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
  • Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
  • A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
  • A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
  • Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

  • Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
  • A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
  • A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
  • A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
  • Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

  • Beszédfejlesztés:

– szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

– mondatgyakorlatok alkalmazása.

  • Beszédmozgás tudatosítása:

– ajakmozgások megfigyelése,

– zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

  • Iránygyakorlatok:

– mozgásirányok megfigyelése,

– írásgyakorlatok mozgással,

– olvasás iránya, sorváltás,

– téri relációk verbalizálása,

– tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

  • Betűtanítás:

– a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

– magánhangzók tanítása artikulációról,

– mássalhangzók tanítása hangutánzással.

  • Összeolvasás tanítása:

– betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

– az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

– szótagok felismerése,

– betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

– jelentés felismertetése.

  • Szavak olvasása szótípusok alapján:

– 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

– 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

– 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

– 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

– 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)

Mondatok olvasása:

  • Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
  • Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
  • Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
  • Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

  • Két összetartozó mondat olvasása.
  • Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.

(Részlet Zsilka Sándorné: Tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei című munkájából)